Túl vagyunk az első bajnoki mérkőzésünkön. A nagyarányú különbség ellenére nincs ok az elkeseredettségre, a Hurricanes csapata magasabb szintet képvisel a másodosztályban.
Az első negyedben a védelemnek sikerült két alkalommal is labdát szereznie. Először Bojtár Milánnak sikerült Bencsics Mihály passzát lehalászni, később pedig Kvasz Norbert okozott meglepetést a Hurricanes támadóinak. A visszaszerzett támadási jogot Vadász Zoltán vezette támadók nem tudták pontokra váltani. Az offense sikertelensége jellemezte az első félidőt. Vadász Zoltán mentségére szolgáljon, hogy a mérkőzés előtti utolsó edzésen megsérült a dobó kezének kézfeje. Az új támadófal magabiztosan védte az irányítónkat, segítette a futókat.
A mérkőzés első felében a védelem sem tudta hozni a kezdeti sikereit. Kijött a támadók és a védők közötti sebességkülönbség. Problémát okozott, hogy a védő falemberek nem tudtak megfelelő nyomást tenni az ellenfél irányítójára, ezért a vezetőedző Karim Trabelsi folyamatosan blitzeket hívott. A linebackerek által gerjesztett nyomáskísérletek sem voltak különösebben eredményesek, a támadók mélységben keletkező létszámfölénye könnyű célpontokat biztosított az irányítónak. Meg is bosszulta magát a sok hiba és 0-35 eredménnyel zártuk az első félidőt.
A mercy rule szabály értelmében futó órával folyt a második félidő. A szünet után mintha egy új Gladiators folytatta volna a küzdelmet. Az offense kitett magáért. Karacs Tamás és Gerda Lajos futásai rendre first downokat hoztak a csapatnak. Vadász és elkapói is sikeresen dolgoztak össze. Előbb Szabó Zsolt adott ízelítőt elkapói képességeiből, később Illés Roland földet érése az end zoneban okozott nagy örömöt csapata és szurkolóik számára. A mérkőzésen meglehetősen jól szereplő sppeciális csapatnak köszönhetően megfelelő mezőnypozícióban támadhattunk, vagy védekezhettünk, de ezt egyik csapatrészünk sem tudta kihasználni. Későn talált magára az offense, így nem tudta sorsdöntően befolyásolni a találkozó végkimenetelét.
Következő mérkőzésünkön a Tata Mutangs csapatát fogadjuk hazai pályán
Kovács Zoltán
Fotók: Molnár Andrea, Gerdáné K. Szabina